Hasznos fogalmak ingatlan vásárlásakor


Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés megkötése, a tulajdonjog megszerzése kapcsán számos olyan fogalommal találja szemben magát az érintett, amely pontos magyarázatra szorul.

Ingatlan
A tulajdonjog tárgyai rendeltetésük szerint ingó és ingatlan dolgokra oszthatók. Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyről a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetők át. Az ingatlanok kapcsán a Ptk. a földről, telekről és az épületről beszél.

Ingó dolgok
A tulajdonjog tárgyai rendeltetésük szerint ingó és ingatlan dolgokra oszthatók. Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyről a másikra áthelyezhetők. Ingatlannak tekinti a hatályos jogi szabályozás a földet, telket, épületet, minden más egyéb dolog, ingónak minősül.

Vagyoni értékű jog
Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok. Ilyenek pl. a tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati jog.

Haszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban (akkor és olyan mértékben) gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog a tulajdonos személyében beállott változásra tekintet nélkül változatlan formában fennmarad. A haszonélvezeti jog kötelezettje a dolog mindenkori tulajdonosa. A haszonélvezeti jog korlátozott időre, legfeljebb azonban a jogosult haláláig állhat fenn. A jogosult halálával a haszonélvezeti jog megszűnik, nem száll át az elhalt örökösére.

Használat
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog. Korlátozott azért, mert a más tulajdonában lévő dolgot a jogosult kizárólag a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és mert annak gyakorlását másnak nem engedheti át. Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni (korlátozott időre, legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn stb.).

Széljegy
A széljegy a földhivatalhoz benyújtott beadvány iktatószáma, amit a benyújtás napján feljegyeznek a tulajdoni lapra. A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

Tulajdonjog fenntartás
Az eladó az adásvételi szerződés megkötésekor tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. (Ha az átadás/birtokba adás nem vezet a tulajdonjog megszerzéséhez, akkor az eladó tulajdonjogának fenntartásáról beszélünk.) A vételárhátralék megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni.

Előleg
Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.

Foglaló
Az adásvételi szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevő foglalót adhat. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik (a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a vevő a pénzösszeget foglalóként és nem előlegként adta). Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha a vevő hibájából hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkező esetben, ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, a vevő a foglaló kétszeresét követelheti vissza.)

Közös tulajdon
Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elővásárlási, elő-bérleti, illetőleg elő-haszonbérleti jog illeti meg.

Jelzálog
A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - más követeléseket megelőző sorrendben - kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. (Kivétel, pl. ha a zálogjoggal biztosított hitelszerződés adósai közjegyzői okiratba foglalt tartozás- elismerő nyilatkozatot tesznek. Ilyenkor ugyanis a zálogjogosult a közokirat alapján bírósági peres eljárás nélkül kérheti a végrehajtást.) Az ingatlanon fennálló zálogjog mindig jelzálogjog, ami azt jelenti, hogy a zálogjoggal biztosított szerződés (leggyakrabban hitel-, vagy kölcsönszerződés) tartama alatt a zálogjoggal terhelt ingatlant nem kell átadni a zálogjogosult részére, hanem csak a zálogba adás tényét kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A jelzálogjoggal terhelt ingatlanra általában elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeznek az ingatlan - nyilvántartásba.

Elidegenítés és terhelési tilalom
Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa.

Telki szolgalom
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalom csak ingatlanra létesíthető, és legalább két ingatlant feltételez. A joggyakorlat a szolgalmi jog jogosultját "uralkodó", míg terheltjét "szolgáló" teleknek nevezi. Telki szolgalom csak önállónak minősülő ingatlanok terhére, illetve javára jöhet létre. A szolgalom alanyai nem név szerint meghatározott személyek, hanem az uralkodó, illetve a szolgáló telek mindenkori birtokosai (tulajdonos, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő). A telki szolgalomnak két fő csoportja van a tevőleges és a tűrésre irányuló szolgalom. A tevőleges szolgalom arra jogosítja fel jogosultját, hogy a más tulajdonában lévő ingatlanon olyat tegyen, amire egyébként nem lenne joga (például átjárás, közművek átvezetése), a tűrésre irányuló szolgalom esetében a szolgáló telek birtokosának (tulajdonosának) tartózkodnia kell olyan magatartástól, amire egyébként joga lenne. A telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Törvény biztosítja az úgynevezett -útszolgalmat -, ami azt jelenti, hogy amennyiben valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

Hagyaték
A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösökre száll át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót megillető, pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok és kötelezettségek. A hagyaték bizonyos esetekben az örökhagyó halála pillanatában meglévő vagyonánál több és annál kevesebb is lehet. Vannak ugyanis olyan, az örökhagyót megillető, személyhez fűződő vagyoni jogok, amelyek a halál esetén nem esnek jogutódlás alá, így pl. a személyhez fűződő jogok, a haszonélvezeti és a használati jog. Ezeket kizárólag az örökhagyó érvényesítheti életében. A halál pillanatában meglévő vagyon kisebb is lehet a hagyatéknál, mivel abba bizonyos esetben be kell számolni a korábban adományozott, ajándékozott juttatásokat is.

Köteles rész
A köteles rész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta. A köteles rész iránti igényt kizárólag peres úton lehet érvényesíteni.
Köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő köteles része a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, köteles részül őt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg.

Illetékkiszabás
Az illetékekről szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelőleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket). Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelőleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli. Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására.

Tiszta érték
Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett - illetékfizetési kötelezettség alá eső - vagyon csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A vagyoni értékű jogból álló terheket az erre vonatkozó speciális szabály szerint kell számításba venni. Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni. A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ha a hagyatékban, ajándékban, gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték, ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, ezek után külön kell az illetéket megfizetni. A gépjárművet, pótkocsit terhelő haszonélvezeti jogot az erre vonatkozó speciális szabály szerint kell számításba venni.

A haszonélvezet értéke
A haszonélvezeti, használati jog értékét az alábbi szabályok alkalmazásával kell kiszámítani. Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese. A vagyoni értékű jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egy huszad részét kell tekinteni. A meghatározott időre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.

Keresés

Adria Home Hírlevél

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tartalom átvétel

facebook

Időjárás

Rijeka / Omisalj

Felhőtlen
  • Felhőtlen
  • Hőmérséklet: 32 °C
  • Szél: kelet-délkelet, 14.8 km/h
Készült:
cs, 2017/06/22 - 13:00

Ingatlanhitel?

Erste hitelajánlat (PDF)